1 Királyok 8:54-66

1 Királyok 8:54-66

1. Imádság és könyörgés
• imádság: tefillá. PLL gyökből származik, mely jelent beavatkozást, közbelépést, közvetítést.
• imádkozni: hitpallél. A hit- előtag a visszaható intenzív módot, kölcsönösséget fejezi ki.
• Az imádság nem monológ, különösen nem Isten meggyőzése arról, hogy „ne az ő akarata legyen meg, hanem az enyém”, hanem Isten győz meg engem az Ő igazságáról és akaratáról és én is meggyőződöm Isten akaratának igazságáról.

• könyörgés: techinná. A ChNN gyökből származik, mely jelent könyörgést, kegyelemgyakorlást, irgalmat, könyörületet, kegyelemadományozást. A ChNH gyök pedig lehajolást, táborjárást jelent.
• A könyörgő nem a saját érdemeire hivatkozva próbál elérni valamit, épp ellenkezőleg, saját érdemtelensége ellenére kér kegyelmet.

2. Áldás a népre
• 4 dolog, amit Isten tegyen; 1 dolog, amit mi tegyünk (Isten akarata)

1) Legyen áldott az Örökkévaló.
1] Hát hogy a manóba ne lenne áldott Isten? Ez annak elismerése, hogy minden áldás Tőle van, az „Ő tulajdona”

2) Legyen velünk, el ne hagyjon.
2] A kárhozat az Istentől való elválasztottság.

3) Fordítsa magához szívünket hogy az Ő útján járjunk és megőrizzük parancsait.
3] Mi nem tudunk változni, szívet Istenhez fordítani, csak ő tud bennünket megszólítani (Jn6:44).

4) Ez az ima legyen előtte jelül, hogy Izráellel jogot gyakorolva megismerjék Őt a népek.
4] A legrosszabb, amikor valakivel még csak nem is foglalkoznak. A „megszerezze Izráelnek jogát” elsősorban nem elítélést, hanem igazságszolgáltatást, azaz itt jutalomosztást jelent!

5) A ti szívetek legyen tökéletes.
5] Ha kaptunk valami jót Istentől, törekedni kell annak megtartására is.

3. Zsolt30
• A Dávid Sátorának felállítására írta vagy ebben is ennyire előre gondolkodott?

4. Az ünnep: Szukkót
• A Sátorok ünnepe volt a 7. hónapban, az tartott 7 napig. Salamon rátett még egyszer ennyit.
• 22 000 marha (ökör? bika?), 120 000 aprójószág (juh? kecske?) – a rézoltár kicsi volt.
• A békeáldozat/hálaáldozat (3Móz3, 7:11-21-38) teljesen önkéntes, az Isten és ember közti kapcsolatot, közösséget szimbolizálja.
• Az egészenégő-áldozat helyettesíti az áldozót: nekem kéne ott lennem, de az állat hal meg helyettem (3Móz1, 6:8-13). NEM vétekért/bűnért/tisztátalanságért; de engesztelést szerez. Ilyen a mindennapi áldozat. A nép Istennek szentelt voltát szimbolizálja.
• Chamát még Tírusznál és Szidónnál is északabbra van. Egyiptom patakja ≠ Nílus = Egyiptom folyója
• Két hét dínomdánom, körtánc, evés-ivás, világra szóló lakodalom(!) || Jel21:3.
• Az áldozati állat egy részét valószínűleg megették, bár ez egészenégő (olá), étel (mincha) és béke (sálóm) áldozat volt, nem az 5Móz12:17-18-ban olvasható fogadalmi (nádar), lengetett (terúmá) vagy önkéntes (nedábá) áldozat.
• Ma már nem merünk Isten előtt bulizni. Pedig Jézus még tudott. A zsidók ma is tudnak. Jézus sem savanyúan ült a kánai menyegzőn, hanem tevőlegesen is elősegítette a jó hangulatot. Hagyjuk megnyilvánulni a túláradó örömöt vagy (a kegyesség látszatát megtartandó) elfojtjuk azt? +Míkál
• Lásd még 2Sám6:12,14,19, Neh8:10; Ézs25:6, Lk22:16-18, Jel19:7-9 – itt a Földön!
• A lényeg: magunknak örülünk vagy Istennek?
• Tudunk annak örülni, amit Isten nem csak és kizárólag velünk tesz, hanem az egész választott néppel vagy éppen egy másik emberrel? Őszintén?

---

1Királyok 8

54És volt, mikor Salamon végzett azzal, hogy imádkozzék az Örökkévalóhoz mindezen imádsággal és könyörgéssel, fölkelt az Örökkévaló oltára elől, mintán térdein állt volt ég felé terjesztett kezekkel. 55Odaállt és megáldotta Izráel egész gyülekezetét, fennhangon mondván:
56(1)Áldva legyen az Örökkévaló, a ki nyugalmat adott népének Izráelnek, mind aszerint ahogy ígérte; nem esett el egy szó sem mindazon jó igéjéből, melyet ígért Mózes az ő szolgája által. 57(2)Legyen az Örökkévaló, ami Istenünk, mi velünk, amint volt őseinkkel; ne hagyjon és ne vessen el minket, 58(3)magához hajlítván szívünket, hogy járjunk mind az ő útjain és megőrizzük parancsolatait, törvényeit és rendeleteit, melyeket parancsolt őseinknek. 59(4)Vajha e szavaim, melyekkel könyörögtem az Örökkévaló előtt, közel volnának az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz, nappal és éjjel, hogy megszerezze szolgájának jogát és népének, Izráelnek jogát mindig a maga napján; 60azért, hogy megismerjék mind a föld népei, hogy az Örökkévaló - ő az Isten, nincs más! 61(5)Legyen tehát a ti szívetek tökéletes az Örökkévaló, ami Istenünk iránt, hogy járjatok törvényei szerint és megőrizzétek parancsolatait, ahogy van e mai napon.
62A király pedig és egész Izráel ő vele áldozatot mutattak be az Örökkévaló színe előtt. 63Bemutatta Salamon a békeáldozatot, melyet áldozott az Örökkévalónak: marhát huszonkétezret és aprójószágot százhúszezret. Így fölavatták az Örökkévaló házát a király meg mind az Izráel fiai.

30. zsoltár
1Zsoltár. Ének a ház fölavatásakor. Dávidtól. 2Magasztallak, Örökkévaló, hogy kihúztál engem és nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet. 3Örökkévaló, én Istenem, fohászkodtam hozzád és te meggyógyítottál. 4Örökkévaló, fölhoztad az alvilágból lelkemet, fölélesztettél a gödörbe szállók közül. 5Zengjetek az Örökkévalónak, ti jámborai, és hálát mondjatok szent nevének. 6Mert pillanatnyi a haragja, életnyi a kegyelme; este meghál a sírás, s reggelre – ujjongás. 7Én pedig mondtam jólétemben: nem tántorodom meg soha. 8Örökkévaló, kegyelmedben állítottál erős hegyre; elrejtetted arcodat, rémültté lettem. 9Hozzád, Örökkévaló, kiáltok föl, és az Úrhoz könyörgök: 10Mi haszon van véremben, verembe szálltamban? Por magasztal-e téged, hirdeti-e hűségedet? 11Halljad, Örökkévaló, és kegyelmezz nekem; Örökkévaló, légy segítő nekem. 12Fordítottad gyászolásomat körtáncra nekem; feloldoztad zsákomat és felöveztél örömmel. 13Azért hogy zengjen neked a lelkem, s ne hallgasson el: Örökkévaló, én Istenem, örökké magasztallak.

64Azon a napon fölszentelte a király az Örökkévaló háza előtt levő udvar belsejét; mert ott készítette el az égőáldozatot, a lisztáldozatot és a békeáldozatok zsiradék részeit, mert az Örökkévaló előtt levő rézoltár kisebb volt, semhogy befogadhassa az egészenégő áldozatot, a lisztáldozatot és a békeáldozatok zsiradék részeit.
65És megtartotta Salamon azon időben az ünnepet és vele egész Izráel, nagy gyülekezet, Chamát felől egészen Egyiptom patakjáig, az Örökkévaló, ami Istenünk színe előtt hét napig meg hét napig, tizennégy napig. 66A nyolcadik napon elbocsátotta a népet, áldották a királyt és elmentek sátraikba örvendve és vidám szívvel mind azon jó miatt, melyet cselekedett az Örökkévaló Dáviddal, az ő szolgájával, és Izráellel, az ő népével.

Kategóriák: